

Ágyba az álmok miatt jár, ha az ágyát éri, be kell csuknia a napot. Ki kell zárni a fényt, forgást, érdeket. Néha nyitva maradhat a beszűrődésekkel teli ablak. Egy-egy olyan alkalommal, amikor nem álomba fordul, féléberen fekve a vöröslő melegben. A lenyúló nap fonja be, fekteti halovány hintakarokkal. Lehunyódik a test. Újra túl emberi.