vízüveg / waterglass

A víz a legtermészetesebb, ősi létközegünk, amiben – annak ellenére, hogy mostanra már képtelenek vagyunk benne lélegezni – otthon érezzük magunkat. A vízben nem vagyunk zavarban, fogadjuk a ránk irányuló tekinteteket, hiszen tudjuk, hogy bizonyos értelemben véve takarásban lehetünk, ha még jobban belemerülnünk. De mi van akkor, ha a víz nem vesz körbe minket, nem lep el teljesen. Ha meglátnak minket, miközben jóleső rítusunknak hódolunk. A Vízüveg-képeken a nézőt az üvegre és az arcra csorgó víz többszörösen megzavarja a szemlélésben, de az agya az emberi testről tárolt ismeretek birtokában mégis könnyedén kiegészítheti a látványt. Az üveg mögött elbújó nőt mintha meztelenül látnánk. Az üveg mögött elbújó nő ettől zavarba jön, mert beleképzeli magát a szemlélő helyzetébe. A képen ugyanakkor semmi sincs, ami ténylegesen bizonyíthatja meztelenségét. Mindez csak a fejekben létezik.